
|
Tavalyi ICM verseny győzelem után mindenképp vissza szerettünk volna térni a Tisza-tóra, sajnos az idei évben a koronavírus miatt elmaradt a verseny, de társaimmal megakartuk vallatni újra Magyarország második legnagyobb kiterjedésű tavát. Szeptember közepére esett a választásunk. Hosszas egyeztetés, készülődés előzte meg a várva várt időpontot. Tavalyi tapasztalatok alapján három különböző csalival készültem erre a túrára. Ébredő Erő, Mentor és Tüzes Barack trióval vágtam neki ennek az egy hétnek. |

Az Ébredő Erő ismét tökéletes választásnak bizonyult
Helyválasztásunk Abádszalóki medencére esett, nem messze attól a helytől, ahol tavaly sikerült megnyernünk a versenyt. Mindenképp olyan helyet szerettünk volna választani, ahol hárman kényelmesen elférünk. Miután megtaláltuk a megfelelő helyet számunkra, kezdődhetett a kipakolás. Pakolás közben már egyik szemem folyton a vízen volt. Alig vártam, hogy csónakba szállhassak és megkeressem a legjobb helyeket a csaliknak. Dél környékén sikerült csónakba szállni, indulhatott a helykeresés. Elképzelésem szerint, próbáltam három különböző helyet választani az etetéseimnek. Első etetésem egy kemény placcra szavaztam, második etetésemnek egy iszap és kemény váltásának szavaztam bizalmat, harmadik etetésem pedig egy mély kb. 50cm-es iszaprétegre alakítottam ki. Kora este már mindkét szerelékem a helyére került és izgatottan vártam, hogy mit fog adni számomra ez a fantasztikus víz. Első éjszakánk eseménytelenül telt, majd a kora reggeli órákban egy erőteljes húzós kapás törte meg a nyugodt kávézásunkat. Azonnal csónakba pattantam és már indultam is a hal után. Egy rövid 10 perces fárasztás után sikerült is szákba terelni egy tíz kilogramm feletti pompás tövest.

...Tökéletes indítása a túránknak...
Gyors fotózás után már vissza is térhetett éltető elemébe a csodálatos Tiszatóba. A nappal elég eseménytelenül telt, egy kapásom volt. Egy 8kg körüli jelentkező dobta meg az adrenalin szintet Eljött az este és épp, hogy lepihentünk jelzőm hangja törte meg a csendet, indult a gyors hajsza mikor a hal fölé értem és éreztem, hogy nagyon jó erőben van. Hatalmasat küzdött, bő negyedórás küzdelem után sikerült merítőbe terelni. A mérleg 12kg felett állt meg, gyors fotózás után ő is visszanyerte szabadságát.

...Igazi vadvízi erőgép...
Bizakodva tértünk nyugovóra. Ekkor még nem tudtuk, hogy az elkövetkezendő 36 óra nem lesz túl egyszerű. Tudtuk, hogy érkezni fog egy hidegfront, de arra nem számítottunk, hogy teljesen ellehetetleníti a horgászatunkat. A Tisza-tó megmutatta a morcos arcát és jelezte számunkra, hogy ha szeretnénk a kincseit felfedezni akkor bizony azért meg kell harcolnunk.

...Első a biztonság, ilyenkor jobb félni, mint megijedni...
Mivel akár mennyire is szenvedélyünk ez sport első a biztonságunk és a halak védelme. Ebben a holtidőben próbáltuk elütni az időt, nosztalgiáztunk, beszélgettünk, készültünk rá, hogy ha az időjárás engedi ne vesztegessük az időt és egyből tudjunk csónakba pattani. Mikor kicsit csendesedett és úgy éreztük, hogy biztonsággal vissza tudjuk húzni a szerelékeinket már indultunk is. Talán abban szerencsénk volt, hogy a viharos szél velünk szembe fújt és talán kicsit felénk is mozgatta a halakat. Visszahúzás után nem kellett túl sokat várni az első jelentkezőre és ez így folytatódott az elkövetkezendő napokban folyamatosan.

...Viharnak is köszönhetően ilyen gyönyörűségeket tarthattunk a kezünkben...
Rengeteg 10kg feletti példányt sikerült partra segíteni egy fotó erejéig. Sajnos a túra alatt az igazán testesebb példányok elkerültek, viszont úgy gondolom, hogy ismét egy eredményes horgászatot tudhatunk magunk mögött. Sokat tanultunk, rengeteg tapasztalatot sikerült szerezni ez alatt a pár nap alatt. Köszönhető ez ismét a tökéletesen működő Bait Bait csaliknak! Köszönjük a Bait Bait csapatának a fantasztikus munkájukat, mivel ezeknek a túráknak az eredményessége részben az ő érdemük.
„BaitBait, Minőség mindenek felett” (és még azon felül is)
Görbüljön mindenkinek!!!
Üdv.: Bertha Balázs