Látogasd meg új áruházunkat a BaitBaitShop-ot is, kattints!   Új áruházunk a BaitBaitShop, tap ide!
Kattints ide és nézd meg legújabb egyedi gyártású termékeinket!

Boda Balázs - Küzdelem a kánikulában

Előző beszámolómban már írtam arról, hogy az ember nem feltétlenül akkor megy horgászni, amikor ideálisak a körülmények, hanem akkor, amikor tud. Sajnos így volt ez legutóbb is. Régóta terveztük a haverokkal, hogy el kellene látogatni Székely Őzetanyára. Rengeteg, szebbnél szebb és nagyobbnál nagyobb pontyokat, amurokat láttunk a Facebookon, úgy gondoltuk egy próbát még akkor is megér, ha a legjobb helyek már hónapokkal előre elkeltek. Végülis a 6/2-es helyet sikerült lefoglalni, bíztunk benne, hogy ott is eredményes horgászatot sikerül majd összehozni, rajtunk mindenesetre nem fog múlni.

Természetesen, csak hogy jó legyen nekünk, a meteorológia az év első komoly hőhullámát mondta arra az időszakra, de még ez sem bírt otthon tartani minket. A 6/2-es hely egy sarokban van, nádfallal, nyíltvízzel, egy kis félsziget-sarokkal. Rengeteg meghorgászható, jónak tűnő horgászhely. Igaz, hogy a medertérkép kicsit megtréfált minket, mert a feltüntetett gödrökből semmit sem találtunk, pedig alaposan végignéztük. Szokásomtól eltérően, csak az egyik feederre tettem method kosarat, a másikra a legegyszerűbb bojlis végszereléket tettem fel.

Kora délutánra minden a helyére került, és szerencsére délelőtt 11 órától kezdve lehetett árnyékot találni a horgászhelyen, ez viszont azzal a kellemetlenséggel járt, hogy elleptek minket a szúnyogok. De rengeteg…. Még szerencse, hogy a vacsorához nem számoltak zenés felárat… 

Sokáig kellett várni az első halra, egy 2-3 kiló körüli ponty gondolta úgy, hogy megörvendeztet minket. Jó jelnek tartottuk, és bíztunk benne, hogy jó nagy társai követik majd. Jött is még pár darab az első este, de olyan igazán nagyokat nem tudtunk fogni.

Az látszott, hogy a tőlünk jobbra lévő öbölbe a nádfal ellenére sem megy be most a hal. Egyszerűen ott már túl meleg volt nekik a víz. Volt olyan, hogy a víz tetején 32 fokos hőmérsékletet mértünk. Csak az árnyékosabb helyek adtak halat, de azok is csak elvétve. Bezzeg tavasszal a sekély felmelegedő víz miatt mindenki rommá fogta magát… Ez van… De a három nap alatt azért sikerült találni egy helyet a félsziget előtt olyan fél méterre, amit, ha sikerült megdobni, akkor néha-néha, egy-egy ponty felvette a neki felkínált csalit.

Hihetetlen, hogy a halak 90%-át innen sikerült fogni, és kizárólag azt a csalikombinációt húzta, ami egy szem 16-os Ébredő erő balanced bojliból és egy szem 10-es ugyanilyen ízű pop up-ból állt. Ja, és a method kosaras szerelékre semmi sem jött.

Lehet, hogy valamit nagyon rosszul csináltunk, vagy rosszul horgásztunk, mindenesetre a hőség más horgászhelyre is rányomta a bélyegét. Volt, hogy 24 óráig is hallgattak a kapásjelzők. Úgy taktikáztunk, hogy mivel ez egy intenzíven horgászott és etetett tó, ezért nem akartunk rengeteg kaját beszórni a vízbe. Az előzőleg megszerzett információk viszont ellentmondtak egymásnak. Van, aki szerint sokat kell etetni, van, aki szerint nem. Lehetséges, hogy ebben a meleg vízben, mivel felénk nem nagyon járt a hal, lehet, hogy többet kellett volna egy picit etetni. Mondjuk utólag már könnyű okoskodni.

Nem voltam annyira boldog, mert úgy mentünk neki az utolsó estének-éjszakának, hogy pár darab említésre méltó halat sikerült csak fogni, meg jó pár pici, 2-4 kilós pontyot. Nyilván a horgász az utolsó pillanatig reménykedik, hogy jönni fog a nagy, csak hinni kell benne. Már mindent számba vettem, hogy mit lehetne még variálni, de a csalit nem akartam bántani, mert az eddigi halakat is ez a kombó adta…. Kb itt tarthattam a gondolataimban, mikor egy csattanásra kaptam fel a fejem, aztán egy pillanattal később a többi hang is eljutott a tudatomig. Rohantam le a stégre és remegő kézzel emeltem fel a botot, aminek eredményeképp sikerült összeköttetésbe kerülnöm valami idetévedt orosz atomtengeralattjáróval. Hiába húztam a féken, ő csak ment…. Ahol horgásztam, onnan körülbelül 50 méterre van egy vízforgató. Természetesen a halam arra ment, és imáim most nem hallgattattak meg mert pár pillanat múlva éreztem, hogy a zsinórom súrlódik valamihez. Üvöltöttem a szomszédnak, hogy segítsen, menjünk rá csónakkal. Ezen a vízen nem engedélyezett csónakból fárasztani, de halkíméleti okokból rá lehet menni. Beszálltunk a csónakba, ami nem volt annyira stabil járgány, gondolkodtunk is rajta, hogy majd pénzfeldobással eldöntjük, hogy ki esik bele először a vízbe, de szerencsére ezt megúsztuk, bár volt néhány youtube gyanús mozdulatunk. Megkerültük a vízforgatót, és szerencsére a hal minden gond nélkül lejött róla, és célba vette az innen már nem túl messze lévő túlparti nádast. Próbáltam én húzni, de inkább ő húzott minket csónakostul. Aztán végre megállt… Gyorsan utánaszámoltam, hogy mintegy 60 métert biztos lehúzott még úgy is, hogy közben utánamentünk. Innen jött a legszebb…. Ebben a vízi közlekedésre korlátozottan alkalmas csónakban ülve, valahogy ki kellene húzni úgy a partig, hogy ki tudjak szállni és a stégről kifárasztani és megmeríteni. Nem volt egyszerű a történet, de pár idegtépő perc elmúltával nagy nehezen, de sikerült megszákolni, és pár pillanat múlva kezemben tarthattam eddigi legnagyobb nyurgámat, ami 16,6 kiló volt és bőven verte az egy métert. Gyönyörű, csodálatos hibátlan példány…. Mindezt feederrel egy meglehetősen kalandos, 45-50 perces fárasztás után. Itt is szeretném megköszönni Bagdi Bencének a segítséget, nélküle nem sikerült volna kivenni.

Leírhatatlanul boldog voltam, mert már kezdtem lemondani arról, hogy kapitális halat is sikerül itt fogni, aztán valamiért megszántak az égiek és rögtön rekordot is sikerült dönteni.

Az utolsó éjszakán már más említésre méltó nem történt, pár kisebb pontyot még azért sikerült fogni, de nagy már nem jött. Így is felejthetetlen élménnyel gazdagodtam, és azt hiszem a horgászatnak ez az egyik legfontosabb része. Visszatérünk majd még ide, most már talán kicsit okosabban és több mindenre felkészülten. És aki teheti, látogasson el Őzetanyára, mert egy nagyon szép, gondozott vízről van szó, érdemes rászánni jó pár napot. Varga Petinek meg köszönöm, hogy ilyen fogós csalit készített, mint az Ébredő Erő, a nagy nyári kánikulák egyik legjobb csalija, Hamvasi Mikinek meg az ötleteket és értékes információkat!

Köszönöm, hogy elolvastad, jó fogást, és görbüljön mindenkinek!

Sziasztok

Boda Balázs Bait Bait Feeder Team


Ha tetszett, like-old és kövesd Facebook oldalunkat!

vissza a cikkek rovathoz