Látogasd meg új áruházunkat a BaitBaitShop-ot is, kattints!
Új áruházunk a BaitBaitShop, tap ide!
Kattints ide és nézd meg legújabb egyedi gyártású termékeinket!
|
Természetesen az idei év sem kezdődhet el anélkül, hogy egy baráti társasággal ne látogattam volna meg négy nap erejéig a Pazonyi Horgásztanyát. Nagyon vártam ezt a túrát, egyrészt azért, mert ez volt az első hosszabb túra ebben az évben, másrészt meg azért, mert a tavalyi évem finoman szólva sem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. |
Pazonyban tulajdonképpen nem annyira nehéz halat fogni… Ha az ember tisztában van pár dologgal, akkor szép fogásokat könyvelhet el. A túlpartot kell dobálni, a parthoz minél közelebb. A minél közelebb jelen esetben azt jelenti, hogy fél méterre a part szélétől. Ezzel önmagában nem is lett volna akadály, de a 4 napból több mint 2 napig eléggé komoly oldalszél fújt, ami megnehezítette a pontos horgászatot. Volt olyan, amikor 3-4 dobás kellett ahhoz, hogy oda tudjam dobni a method kosarat, ahova szerettem volna. Amikor viszont elállt a szél, akkor simán átdobtam a nádba, hiába álltam hátrébb pár métert a dobásnál. Szóval voltak ilyen „balesetek” de egy kis gyaloglás után ki lehetett szabadítani a messze repült végszereléket.
Nem először vagyok ezen a tavon, a korábbi horgászatok alkalmával már kiderült, hogy a Tüzes barackot szeretik az itteni halak, úgyhogy a tervet erre a csalira, illetve az egész évben eredményesen használt Ébredő Erő csalikra építettem. Annyi szépséghibával, hogy a tavon árult 2 milliméteres pelletből is kevertem be, de nem terveztem tisztán használni, hanem a method kosárba először Tüzes Barack method mixet töltöttem, erre tettem rá a felcsalizott horgot, majd ezután töltöttem fel a kosarat 2 milliméteres pellettel. Ez a fajta „kupakolós” horgászat sokszor volt eredményes és szívesen használom más vizeken is.
A Bait Bait mindegyik ízéből több féle method csali létezik, amelyek egészen széleskörű felhasználást tesznek lehetővé. Természetesen a wafters és a pop up csalik máshogy viselkednek, de nem árt tudni, hogy hogyan. A methodosok legkedveltebb módszere és a legegyszerűbb is, a tüske. De ezekből is van 7mm-es, 10mm-es, 10mm-es fine tüske, meg az angol cégek Bayonet tüskéi. Felhasználásukban szinte teljesen egyformák. Van azonban egy lényeges különbség közöttük, a súlyuk. Minden feederes a legfinomabbra akarja készíteni a végszerelékét az adott körülmények között. Én is azt szeretem, ha a csali lebeg, de a horgot nem emeli el a fenékről. Ebbe a lebegésbe a tüske súlyán kívül belejátszik az is, hogy milyen zsinórból, és hogyan kötjük az előkét. Egyre többen állnak át a monofil, illetve fluorocarbon előkékre, de egy olyan tóban, ahol bármikor beköszönhet egy 20+os szibériai vagy lénai tok, ott ez talán annyira nem jó ötlet. Ha vastag monofilt használok, akkor teljesen elbutítom a végszereléket, ha vékonyabbat, akkor meg megtép a hal. Számomra ilyen vizen még mindig a leghumánusabb megoldás az, ha a körülményekhez képest a legkisebb horgot és legvékonyabb fonott előkét használom. De térjünk vissza a csalikhoz. Ezeknél a csaliknál én a tüskét csak a pop up csaliknál, illetve a 11 mm-es minibojlinál szoktam használni, bár mostanában egyre szívesebben fűzöm már hajszálelőkére. A 6x8-as és 7x10-es dumbelleket leginkább pici szilikonkarikában szoktam felkínálni a halaknak. Ez a csalizási módszer az, amivel a legkevésbé változtatom meg a csali súlyát.
És a módszer bizonyította fogósságát, mert egymás után kerültek bölcsőbe a szebbnél szebb halak.
Kivétel nélkül mindegyik a kupakolt kosárra és a szilikonkarikás megoldásra jött, és ott is inkább a 7x10-es dumbell jött be a halaknak.
Horgásztársam, Kodai Balázs még nem horgászott ezen a vízen, de a tanácsaimat követve az egyik botjára 11 mm-es wafters minibojlit tett hajszálelőkén, a másikra pedig ugyanúgy 7x10es dumbellt, mint nekem, természetesen ő is a Tüzes Barackot részesítette előnyben. Mondanom sem kell, hogy a terv és taktika nála is működött, és eddigi horgászpályafutása legnagyobb halait sikerült megfognia, és belépnie a 20+osok táborába, mindezt a Bait Bait csaliknak köszönhetően. Azt hiszem, ennél jobb reklám nem kell.
Igazából az utolsó nap reggeléig semmi sem változott. Szinte folyamatosan, kisebb nagyobb időközönként jöttek a pontyok.
Reggel megdöbbenve vettük észre, hogy nagyon megelevenedett a túlpart, hatalmas pontyok kezdtek el ívni. Tátott szájjal bámultam ezt hihetetlen látványt, de ugyanakkor el is döntöttem, hogy ide nem horgászom, mert számomra nem teljesen etikus, nem is beszélve arról, hogy a sekély vízben könnyen beleakadhatnak a horogba.
Elkezdtem folyamatosan csúzlizni a tavon kapható 8 mm-es pelletet, körülbelül 20-25 méterre, hogy idecsaljam a tokokat. Februárban ezzel a módszerrel sikerült már egy 20 kiló feletti szibériai tokot ideiglenesen partra segíteni, sőt most, ezen a pecán is fogtam egy 22+os példányt. Ez a hal a túlpartról jött, és ő is a Tüzes Barack dumbellre éhezett meg.
De én szerettem volna egyet fogni innen partközelből is, mert egyrészt óriási élmény, másrészt tudtam, hogy van benne nagyobb szibériai tok is. 5 percenként 8-10 kis kosár pelletet lőttem be 20 méterre, a Tüzes Barack 7x10es dumbellt lecseréltem egy 10 mm-es Álmok Tengere pop up-ra, és a beáztatott 2 mm-es pelletet a zöld Álmok Tengere Varázsfüsttel bolondítottam még meg.
Egyre többször láttam a feederek spiccein, hogy bizony itt vannak a tokok. Beleúszások, látszatkapások voltak egészen addig, amíg valami tényleg el nem tekerte a spiccet. Nagyon nagy élmény partközelben megakasztani ezeket a hatalmas halakat, mert hihetetlen tempóban kezdenek el menekülni, és nem sokkal később már majd 100 méterrel beljebb vannak.
Szerencsére minden stimmelt a felszereléssel, és egy 30 perccel később kezemben tarthattam a legnagyobb szibériai tokomat, amit valaha fogtam. 23,4 kilójával, másfél méteres hosszával, valami egészen hihetetlen látványt nyújtott.
Viszonylag gyorsan elúszott, úgyhogy gyorsan vissza is dobtam a botot, a már bevált Álmok tengere 10 mm-es pop up-pal, és a zöld Varázsfüsttel. Abban a pillanatban, hogy a method kosár leért a fenékre, valami ismét eltekerte a botspiccet. Ismét egy 20 perces csata következett, melynek végén egy 18 kilós lénai tokot tarthattam a kezemben, majd engedhettem vissza.
Tudom, sokan nem szeretik ezeket a halakat, pedig gyönyörű állatok, és ezekkel a finom botokkal kifejezetten élmény rájuk horgászni. De engem mindig lenyűgöznek a szépségükkel. Ezután a két kapás után elcsendesedett a víz, a halak mintha megsejtették volna, hogy nekünk bizony már pakolni kell, nem háborgattak minket olyan gyarló dolgokkal, mint kapás, vagy fárasztás. Sajnos a legjobb dolgoknak is vége lesz egyszer. Az eddigi legsikeresebb Pazonyi pecát tudhatom magam mögött, és a társam is, aki teljesen hű maradt a Tüzes Barackhoz a túra teljes ideje alatt.
A magam részéről több mint 10 darab 10 kiló feletti pontyot fogtam, sikerült végre fekete amúrt fognom, és fogtam kettő szibériai tokot, meg egy lénai tokot. Fantasztikus horgászaton vagyunk túl, és biztos vagyok benne, hogy visszatérünk még ide.
De legközelebb valószínűleg a Látóképi víztározóról jelentkezem egy izgalmas methodozással.
Horgásztársi üdvözlettel
Boda Balázs
Bait Bait Feeder Team