
|
Egy különleges verseny, egy különleges tavon és egy furcsa csapat. Ez egy rövid mondat, ami jellemezte a háromfai All Star versenyt most 2021-ben Háromfán a Zöld Pokolnak is nevezett meseszép tavon. Karcsi bátyám a tógazda szokta mondani, hogy kétféle horgász van, aki ellátogat Háromfára. Az egyik beleszeret a vízbe és visszajáró vendég lesz a tökleveles dzsungelban, a másik valószínűleg soha nem jön többet, hiszen ez a víz nem úgy és nem kiszámíthatóan adogatja a kincseit, itt minden halért komoly küzdelem folyik, amiért tudással, rafináltsággal és nagy-nagy alázattal kell megküzdeni. |
Eljött ismét június és elérkezett a várva várt verseny, amire 25 csapat jelentkezett az idei évben. Egy apró kritikát azért szeretnék megfogalmazni, hiszen a 2020-as esztendőben 21 csapat indult a versenyen, ez most 25 csapat lett, ami meggyőződésem, hogy nem jó a versenynek.
Sok ez a mennyiségű csapat ezen a vizen és nem hiszem, hogy tovább kellene emelni az indulók létszámát, mert ez nagyon fura és sokszor szinte horgászhatatlan szektorokat eredményez, erre fontos lenne odafigyelni. Meggyőződésem, hogy a 20 csapat bőven elegendő, inkább akkor más módot találjunk a bevétel maximalizálására.
Az idei versenyen legjobb barátommal és régi-régi csapattársammal indultam, Tóth Arnolddal-ahogyan az előző években is a versenyeken szoktunk indulni, azonban most valami változott. Idén én csapatot váltottam, azonban ez a horgászatunkat nem befolyásolta.
A verseny sorsolásakor a 15-ös helyet húztuk, amivel annyira nem voltunk elégedettek, hiszen sok csapat között, minden oldalról alaposan körülvéve és meghorgászva igen nehéz bármilyen eredményt elérni, azonban igyekeztünk valami olyat csinálni, amit a többi csapat nem vagy csak kevesen.

Mi csapaton belül úgy szoktuk eldönteni, hogy ki melyik oldalon horgászik, hogy sorsot húzunk, tehát egy érme feldobással döntjük el az oldalakat, illetve így kezdjük a behordott botoknak a behúzását.
Ebben az esetben Arnold horgászott jobbra én inkább a bal oldalt, a 14-es hely felé eső öblöt próbáltam vallatni. A verseny elején már látható volt, hogy a halak vagy ívnak már, vagy elkezdik lassan az ívást, ami a verseny folyamán be is igazolódott. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tóban hosszú ideig jelen volt a törpeharcsa, amit sok-sok munkával a tógazda és a kollégái jelentősen megritkítottak, ami nálunk érezhető is volt, hiszen alig-alig rágott a törpe.

Több golyóval is készültem, de a törpékből kiindulva inkább a fűszeres és spéci golyókat választottam, úgy, mint Tüzes Barack, Ébredő Erő és a nagyon sikeres Légiós bojli volt a fő íz-illat, de a jó keményre szárított Rodint is magamnál tartottam. A taktikánk jónak bizonyult, hiszen az első nap délutánján már egy jó kapásom volt a Tüzes Barackra, azonban sajnos amire a halhoz értünk, addigra kiakadt a horog, így az első halunk meglépett, ezért nagyobb horogra váltottam.
Az első este után elég jól álltunk, hiszen 5 halat tudtunk fogni, sajnos egy megint elment, azonban ezzel a teljesítménnyel a másodikok voltunk. Próbáltunk változtatni picit a csalikon és egy picit a méreten. Nagy közben elvétve egy-egy kapás mutatkozott a tavon, de a halak intenzívebb kapókedve egyértelműen az este jött el, így a második este 6 halat fogtunk, ami a reggeli mérlegelést követően továbbra is a második helyre volt elegendő, hiszen a zsilipen horgászó Vad Sünök Bait Bait is szépen termelte a halat és ami nagyon fontos volt, az átlagsúly nagyobb volt jelentősen, mint a mi halainknak.

Hozzáteszem, hogy a zsilip egy sokkal nyugodtabb és szeparáltabb terület volt, mint a mi 15-ös helyünk. Nyugodtabb és láthatóan több hal is mozgott arra, mivel nap közben kapások tekintetében is jobban álltak a srácok.

Itt jött el egy hatalmas holtpont, mivel gyakorlatilag 48 órán át nem volt kapásunk, de a tavon is alig-alig szólaltak meg a jelzők.
Berobbant az ívás és aki ismeri ezt az állapotot, tudja, hogy nem esznek a halak, szinte döglött a víz. Csalit váltottunk, helyet kerestünk, mélységet változtattunk és igyekeztünk megtalálni azokat a halakat, amik még nem, vagy már nem ívtak és láthatóan a gát és a tó hátsó, igazán sekély része között ingáztak. Ezt az utolsó estén már sikerült is megtalálnunk és a szokott kettő bot közül az egyik életjelet mutatott. Kapás egy gyönyörű 14 kg-os töves, éjjel 1 óra ugyanaz a bot egy 20,380 kg-os hatalmas tőponty, ami a végére a legnagyobb hal megtisztelő címét is elhozta a csapatunknak, de a fricska a reggel jött, amikor hajnali fél 7 kor egy 16.55 kg-os hibátlan tőponty meglökött minket a dobogó legfelső foka felé.


Tudtuk, hogy jó halakat fogtunk, nagyon jól tudtunk cserélni, hiszen viszonylag kis súlyt cserélhettünk jelentősen nagyobbra, így a verseny lefújásakor a dobogó legfelső fokán állhattunk.
Sikerült elhoznunk a legnagyobb halat is, valamint a versenyt összetettben megnyerni. Kiemelten gratulálok a Vad Sünök Bait Bait csapatnak, hiszen végig fej-fej mellett haladtunk, nagyon szép és tisztességes küzdelem volt, valamint az összes csapatnak, mert mindenki megérdemli az elismerést.
A csalik közül a Rodin és a Légiós hozta a legtöbb és a legnagyobb halakat nekem, azonban kijelenthető, hogy a munka és a kitartás, valamint az, hogy nem adtuk fel a 48 óra halnélküliségnél sem a küzdelmet kifizetődött. Jó csapat vagyunk! Gergő fiamra nagyon büszke vagyok, hiszen nagyon hasznos tagja lett a csapatunknak és már a tavalyi évben is megmutatta az NBBH balatoni versenyen, hogy bírja a gyűrődést.
Nagyon köszönöm a csapattársaimnak a fantasztikus versenyt, Pálinkó Károlynak és Csörgő Tamásnak a verseny zökkenőmentes lebonyolítását és természetesen Varga Petinek a fantasztikus támogatást és segítséget, amivel felkészülhettünk a versenyre. A verseny egyik különlegessége, a nem mindennapi trófea. Ezeket évről évre Katona Szonja fafaragó, faszobrász művész készíti ezzel még különlegesebbé téve a versenyt. Köszönjük szépen az idei gyönyörű munkákat, egyedülállóak lettek ismét a szobrok.

Jókor, jó helyen, jó csapattal és jó csalival, köszönjük Háromfa, köszönöm BAIT BAIT.
BAIT BAIT Hungary
Géczy Krisztián
Géczy Gergely