Látogasd meg új áruházunkat a BaitBaitShop-ot is, kattints!
Új áruházunk a BaitBaitShop, tap ide!
Kattints ide és nézd meg legújabb egyedi gyártású termékeinket!
|
Idén november végén, december elején első alkalommal került megrendezésre a több, mint 400 hektáros gyékényesi kavicsbánya-tavon az I. International Winter Carp Cup. Országunk egyik legkülönlegesebb és legszebb vizén 38 csapat mérte össze tudását. |
Gondolkodtam azon is, hogy az írásomnak a következő címet adom: „Gyékényes, amikor átértékelődnek dolgok”, de ez nyilván nem lett volna helytálló több szempontból sem, ugyanakkor az alábbiakban kifejtem, mégis miért volt ez a fejemben. Jó barátommal és csapattársammal, Buki Danival alkottunk egy ütős csapatot, Danival többször horgásztunk már együtt versenyen és privát pecán is, de Ő sem járt még ezen a kihívást jelentő bányatavon, ezért tökéletes alkalom volt ez a megmérettetés, hogy kipróbáljuk magunkat.
Természetesen a felkészülésre ezúttal is nagy hangsúlyt fektettünk, igyekeztünk információt gyűjteni a tóról, ami sokszor kiszámíthatatlan, de ez nem meglepő egy bányató esetében. A csaliválasztás terén egyhangú döntést hoztunk Danival, Rodin és Álmok Tengere bojlik 21 és 24 mm-es méretekben, melyek kedvenc fegyvereink és persze a sláger Yoda, 20 és 24 mm-es méretben.
Ízazonos fluo pop-ok 12 és 16 mm, valamint a balanszírozott horogcsalik, amiket szintén előszeretettel fűzünk fel a hajszálelőkére.
Mi soha nem használunk magot, még annak ellenére sem, hogy a tavon előszeretettel szórják, csak bojlival etetünk. Ráadásul elég nagy nyomás volt a vizen egy hétig, emiatt a kisebb, koncentrált etetés mellett döntöttünk. Az előketartóba többféle rig került, hogy legyen mihez nyúlni, Combi-rig, Iq D-rig, Ronnie-rig és társai.
Dani a 26-os sorszámot húzta ki, majd a hely sorsolásnál nekem a „C” szektor 29-es állását sikerült. Utólag kiderült, hogy talán egy kicsi előnyünk volt, mégpedig az, hogy Dani mellett jobbról egymás mellett ültek a csapatok és sokan a szembe oldalon található szigetet húzták, balra mellettem nem volt senki, csak az öbölben, így volt egy kisebb területem, ahol annyira nem jártak a csónakok és viszonylag nyugodtabb volt. A hét folyamán ezt a rész erőltettem, versenykörülmények között ez fontos lehet. Szombaton felállítottuk a tábort, főztünk egyet és másnap reggel kezdődött a peca. Megbeszéltük, hogy különböző felkínálásokkal, csalikkal startolunk, valamint minden botot más mélységbe helyezünk el. Először kezdtem egy 10-es gödörrel egy szem 19 mm-es Rodin balansszal szólóban, a másik botomra pedig egy 20-as süllyedő Yoda került egy 12 mm-es Rodin pop up-al. A gondolatmenetem az volt, hogy mivel 5 kg felett mértek, ezért hátha egy kisebb példánynak gyorsabban megtetszik a kis sárga pop up. Ezt a botomat 11 méteres mélységbe tettem le, egy egyenes placcra.
A bányatavakon sokan a törések oldalait részesítik előnyben, púpokat és gödröket pecáznak, ami természetesen jó választás lehet. Szeretem azokat a területeket is, melyek egyenletes mederfenékkel és némi iszappal rendelkeznek. Dani Álmok balansszal kezdett egy kis pop up „spakával” a másik botjára pedig a Yoda került. Utóbbi érthető, ugyanis Palotáson három darab 30 kg felettit fogott 24 óra leforgása alatt ezzel a csalival. J
Miután a végszerelékek a helyükre kerültek, nem telt el fél óra és kapásom volt, de sajnos nem volt mérhető, 3-4 kg-os lehetett, mindenesetre bizakodásra adott okot. Sejtettük, hogy az a „nyugisabb” rész jó lesz. Ezt követően csend volt, nem nagyon mentünk vízre, főleg azért sem, mert volt olyan csapat, akik 4-5 óránként frissítettek…
Ekkora terhelés még sosem volt ezen a vízen, szonárok, csónakok, végszerelékek, talán ennek is köszönhető, hogy a gyékényesi bánya csodás pontyai nem igazán mutatták meg magukat a hét folyamán. Mindig figyeltük, hogy a többi csapat mikor frissít és többnyire akkor mentünk rá mi is, hogy ne legyen állandó mozgás a vízen. Hétfőn este 11 óra körül megfogtam az első mérhető halunkat a 11-es vízből, ami egy szép nyurga volt, kicsivel több volt, mint 5,8 kg. Mindegy mekkora, legyen mérhető.
Újabb 48 órás csend következett, a verseny első felében inkább hagytunk bent a csalikat és bíztunk a helyekben, de amikor már láttuk, hogy extra fogások most nem lesznek, elkezdtünk változtatni mind a felkínálásban, illetve a meghorgászott helyeken is. Később már alig etettünk, PVA hurkákat készítettünk és maximum 4-5 szem bojlt szórtunk a végszerelékre. Maradtam a bal oldali közeli pályán, csak más mélységéket próbáltam, Dani még 5-ös vízbe is kirakta ronnie rig-el a Rodin pop up-ot… Ha erre sincs kapás, akkor bizony nem sok hal van előttünk, sőt az egész szektorban. A verseny alatt folyamatosan értekeztünk Géczy Krisztián csapattársunkkal, ők is mindent megpróbáltak, becsületesen végigcsinálták a hetet.
A változtatás után, szerdán sikerült a 7-es púpra felrakott Yoda-Rodin pop up hóemberrel egy újabb mérhető halat fognom, amivel feljöttünk a szektor 3. helyre. A szektorunk fogásait látva tudtuk, hogy ha még egy halat fogunk akkor meglesz a 3. hely nagy valószínűséggel, de ha nem sikerül kis is szerencsével megtarthatjuk a pozíciónkat a tabellán. Innentől kezdve úgy feküdtem le aludni, hogy teljesen átértékelődtek bennem a dolgok… Alap esetben az ember kapitális halakért megy egy bányatóra (amiből egyébként Gyékényesen van bőven), vagy egy nagy kiterjedésű, szintén kihívást jelentő vízre, de most ez nem erről szólt. Egy 5-6 kg-os halnak is ugyanúgy örültünk volna, mint máskor egy 25 felettinek.
A többi szektorban sem voltak kiemelkedő fogások, néhány hely jobban adta a halat, 5-6 mérhetőt, közvetlenül a bánya melletti rész működött jobban, itt két 20 kg feletti is horogvégre akadt. Lehetséges, hogy ide behúzódtak a halak, valamint volt egy csapat, akik egy öböl bejáratát tudták meghorgászni és a kapásszámuk kiemelkedőbb volt az átlagoshoz képest.
Összességében egy nagyon jó hetet töltöttünk el Danival, köszönjük a barátságot, a főzéseket és a beszélgetéseket a többi csapatnak, szuper brigád gyűlt össze és egymásnak szurkoltunk. Ennek erről is kell szólnia, örüljünk és tiszteljük a másik sportsikerét. Az utolsó hajnalon, pakolás előtt még fogtam egy 2-3 kg körülit, de változás nem történt, így a szektorunkban a 3. helyen zártunk. Azt a két kisebb, mérhető halat is meg kellett fogni, a cél az volt, hogy ne „üres kézzel” jöjjünk haza, ez sikerült is.
2024-ben biztosan visszatérünk Gyékényesre Danival, különleges a horgászat itt és minden hal megfogása, mérettől függetlenül dupla annyit ér. Magyarország egyik legszebb és legnagyobb bányatavára, melyben csodás pontyok élnek és simán benne van, hogy ezen a tavon megfogja a horgász élete halát.
Varga Petinek ezúton és ismét köszönjük a támogatását, aki mindig mellettük áll, a szervezőknek pedig a munkájukat. Bízunk abban, hogy Gyékényes előtt egy fényes horgászturisztikai jövő áll.
Horgásztársi üdvözlettel:
Hamvasi Miki és Buki Dani