
|
Hűvös őszi szél borzolja arcomat, mikor a sorompót átlépve megérkezünk barátommal a Merenyei tópartra. Tavaly jártunk itt utoljára, de újra vissza húzott a szívünk bennünket. Minden évben egyszer késő ősszel itt találjuk magunkat. Barátok, jó hangulat fogad bennünket ahányszor belépünk a kapun, most sincs ez másképp. Hat teljes napra érkeztünk az álltalunk régóta kedvelt mélyvízi pályára. |
Álmomban már láttalak
Hűvös őszi szél borzolja arcomat, mikor a sorompót átlépve megérkezünk barátommal a Merenyei tópartra. Tavaly jártunk itt utoljára, de újra vissza húzott a szívünk bennünket. Minden évben egyszer késő ősszel itt találjuk magunkat. Barátok, jó hangulat fogad bennünket ahányszor belépünk a kapun, most sincs ez másképp. Hat teljes napra érkeztünk az álltalunk régóta kedvelt mélyvízi pályára.
Goromba szél korbácsol hullámokat a vízen, miközben a tábort építjük és szerelékeinket élesítjük. A túrák nagy része hasonlóképp telik. Hosszas táborépítés után, több órát töltünk vízen, hogy a számunkra legjobbnak vélt területre helyezhessük el a végszerelékeinket. A helyet ismerve ez könnyebben és gyorsabban ment, így a csalik a korán nyugvó nap utolsó fénycsóvái közepette kerülnek végleges helyükre. Fáradtan de jó hangulatban korán álomra hajtjuk fejünket. A jó meleg hálózsák adta „fészekből” nehezen tántorítható ki a megfáradt horgász, de ha menni kell, akkor nincs mit tenni.

Egyszerre ugrunk fel barátom kapásjelzője adta élénk hangra. A nyári időszakban favorizált, általunk először próbált Tüzes Barack neveztű csalira csábult el az első jelentkező. A bojliról elmondható, hogy kellemesen fűszeres, ámbár erősen csipős, rendkívül átütő erejű barack illatot áraszt. Egy igazi fűszeres csali amihez rendkívül jól passzol az édes barack illata. Komótos mozgásával hamar tudatja a hal, hogy nem a kisebbek közül való. Nem adja könnyen magát, megvan a fárasztás élménye, van is húsz perc mire szákba tereljük.

Vastag hát, robosztus test, a súlyát érezve biztos meghaladja a húsz kilógrammot. 22800 g a tiszta súlya ennek a hibátlan tükrösnek, melyet barátom nagy mosollyal emel a fényképezőgép elé. Ennél jobb kezdést nem is álmodhattunk volna. Jó erőben van, vehemens csapásokkal úszik szabadon újra, hogy más is megfoghassa a későbbiekben.

Beszélgettünk kicsit a fogás után, majd a behordást követően vissza foglaltuk a meleg fekhelyünket. Nem aludtunk túl sokat, ugyanis újra a botok mögött találjuk magunkat. Most épp én fárasztok egy szép halat. Az egyik kedvenc, általam minden túrán a táskámban lapuló Bait Bait bojlit választotta eleségül ez a hal. A rákos-banános bojli alapjaiban véve rendkívül tartalmas fehérje bázis, tele természetes attractorokkal, megspékelve egy fantasztikus banán aromával. Tükrös ez is, látjuk már a fárasztás végfázisában. Nem akkora mint az előbbi, de ha ez az átlag méret már akkor is boldogok vagyunk. Kereken 17 kilogramm a letárázott súlya. Hamar éltető elemébe visszahelyezve a pontyot, már a csónakkal szelem a zord, hűvös éjszakát.

Mindjárt itt a reggel, ezt az égbolt is szépen mutatja. Világosodni kezd, mikor egy aprócska kis pihenőt még adunk magunknak. Hideg, ámbár napsütötte a reggel, jól esik a forró kávé, miközben mindketten a vizet pásztázzuk. Ettől kezdve minden nap egyformán telt. Nappal nyugalom, pihenés, éjszaka pedig 1 maximum 2 kapás.
Érdeklődő sportársakból nem volt hiány, próbálta mindenki megtudni eszik e a hal vagy csak náluk nem megy valamiért a fogás. Nekünk ez bőven elég, mondtuk is mindenkinek. Mi ezt szeretjük. Napi 1-2 jó hal és több nem kell, hisz nagy pontyra vadászunk. Nem a tonnányi összsúly és nem a száz darabos összfogás ami minket motivál.

Az este hamar beköszönt. Kipihenve magunkat, sokáig beszélgettünk, jól éreztük magunkat. A tegnapi hajnal forgatókönyvét lemásolva, maszatolós kapásra riadva, fárasztom második halamat. 17700 grammos hosszú sodrófa nyurgaponty pihen a bölcsőben. Ő volt az éjszaka egyetlen hala. Eddig igazán jó halak kerülnek horogra, ennek nagyon örülünk. Már ismerve a tendenciát, kényelmes, emelkedett hangulatú, igazi pihenős napot tartunk, mikor a mellettünk lévő szabad állásra megérkeznek szomszédaink.

Esteledik, pár finom nedű kiséretében készülünk frissíteni a csalikat. Készülvén a hajnalra, hátha újabb termetes halakat sikerül a horgunk köré csábítani. Viszonylag későn, éjfél előtt nem sokkal kerülünk ágyba. Fura hangra lettem figyelmes. A lakókocsiban egy kisegér tette tiszteletét, aki éppen a sátorfűtésben gondolta életét veszteni, de hála égnek nem így lett. Mi jót tenne az ember így éjfél tájt, egeret kerget. Kapásom van, de ejtős. Nofene, gondoltam, a nem túl népszerű dévérkeszeg felrágta magát a horogra. Miközben társam vadássza a betolakodót, én vagy 20-30m-t is becsévélek az orsómra, mire kontakba kerülök a hallal. Erős, megálljt parancsoló impulzus érkezik a botom spiccére. Ez bizony nem dévér, jelzem is barátomnak. Az intenzív betartást követően, komótosan, nagy, határozott fej bólintássokkal jön felém a hal. Tudtuk egyből, hogy újra jó hallal hozott össze bennünket a sors. A part közelében pár erőteljes kitörést követően, társam fejlámpájának fényében konstatáltam csak, kivel is van dolgunk. Magas hát, bitang vastag test, hatalmas méretek. Ekkor már tudtam, hogy a púpos névre keresztelt kapitális tőpontyot próbáljuk szákba terelni. Küzdelmes a merítés, hisz hatalmas a test. Gyorsan még a vízben mérlegelőbe helyezzük. Az állványos bölcső lábait teljesen kihúzzuk, a bölcső alá egy vastag normál matrac is kerül, így visszük ki ketten a halat.
Mit fogtál papa.....hangzik el barátom szájából. Hihetetlen amúgy... a horgászok nagy többsége életében nem látott fele ekkora méretű halat sem, nem hogy 40 kiló felettit. Az újdonsült szomszédok segítségét kérve, Fekete Ricsit keltem fel álmából. Gyorsan a segítségünkre sietett, kettő darab mérleg és egy állvány kíséretében. Így hiteles a mérlegelés, ha más méri, a saját eszközével. Ha nem erről a halról lenne szó, és nem tudnám, hogy tórekord méretű, nem foglalkoztam volna vele. Többszöri mérést követően a bruttó, mérlegelő zsákkal együtt mért legkisebb súlya 46150 g. A mérlegelő zsák vízesen 1935 g. Így a pontos nettó súlya jelenleg Púposnak 44215 g, de mivel nem állt szándékunkban ebből se reklámot, se egyebet csinálni, mi kettő kilót vontunk le a mérlegelő zsákra, kerek 44,15 kg-ot jegyezve fel naplónkba.

Ismét a tüzes csoda hozta a kapitális halat. Az érzés leírhatatlan. Minden ember álmodik arról, hogy egyszer akkora halat fog amelyet el sem bír, ami rekord méreteket ölt, de erről szinte csak álmodunk. De álmunkban már sokan láttuk, az biztos. Én most megéltem az álmom. 44 kg feletti, rendkívül jó kondíciónak örvendő, bámulatos tőpontyot tarthattam a kezemben. Tartás..ez azért erős kifejezés. Kívánom mindenkinek, hogy egyszer az életében hasonló méretű halat szákolhasson és próbáljon meg normálisan lencse elé tartani. Nem egyszerű feladat.
Aludni se tudtunk ezután, de nem is kellett. Az előbbi történésekből még fel sem ocsúdtunk, Ricsivel és Miki barátommal ittunk az egészségére párat, miután nem sokkal újra megszólalt a jelzőm. Küzdelmes fárasztást követően ismét vaskos halat emelünk a magasba. 19,1 kilógrammon áll meg a mérleg. Fantasztikus mi történik ezen az éjszakán velem. Két ilyen csodaszép termetes halat fárasztani, elképesztő érzések keringnek az emberben.

Már szinte világos van, amikor társamnak is kapása érkezik. 14,2 kg súlyban lévő tőpontyot engedhetett útjára, pár szép fénykép elkészítése után.

Reggel ment már a híre púposnak. Boldogok voltunk, hogy mi fogtuk, közös munka eredménye, így a siker is közös. Talán Miki barátom boldogabb volt mint én. Vagy csak ő előbb felfogta mit is fogtunk igazán. Mindenesetre a szerdai napunk extrára sikeredett. A szél rendkívül felerősödött, 2 botom is az állványomon pihent. Ezt a napot másra szántuk. Nem is horgásztunk igazán, főképp én, aki csak este húzta újra a szerelékeit.
Ment minden a maga rendjében tovább. Nappal pihenés, éjjel kapás. Csürtörtök éjjel viszont elmaradt a hajnali fárasztás. Közel 36 órát áztak a csalik, mire péntek hajnalban megérkezett a következő érdeklődő. Ismét egy izgalmas küzdelem végén egy csodaszép duci tükröst sikerült merítenünk. 23000 gr a kerek súlya, az örömöm már-már az eget súrolja. Újabb nagy halat fogtam, immár ötödik a túrán. Nagyon boldog voltam, ez a fényképen is látszik.

Utolsó előtti nap, hamar eljött ez is. Vidáman, jókedvben gazdagon töltöttük el ezt a napot is, persze felkészülve az utolsó éjszakára. Bízton vártuk, hogy még megajándékoz bennünket a tó egy nagy fogással. Korán keltünk szombaton, tudtuk, hogy a pakolás sokáig tart. Épp, hogy ébredezett a táj, mikor barátomnál megszólal a jelző. Szinte az utolsó pillanatokban. Boldogsága rám is rám ragad, mosolyogva, szákkal a kezemben várom a túra vélhetően utolsó halát. Ismét egy jól küzdő egyén. Nem is csoda, hisz a mérleg 22400 grammot mutat. Beadta!! Megvan az utolsó halunk is. Újabb csodaszép tükrös, ezzel zárjuk túránkat.

Felejthetelen hat nappal a hátunk mögött indulunk útra. Boldogan, még a tóparti élményekkel a fejünkben térünk haza, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodva kezdhessük meg majd az új esztendőt. A 2019-es esztendőre gondolva, már most forróság önti el a szívemet, hisz április elején kisfiam születik. A gyermekes szülők tudják, micsoda fantasztikus érzés a baba várás, így ezzel az érzéssel még édesebb a jövőbe való merengés. Jövőre kevesebb időm jut a hosszú túrákra, de két-három biztosan lesz azért. Mikor ezt a cikket írom, már a Bait Bait palettájára való felkerülés küszöbén álló, fantasztikus tulajdonságokkal felvértezett mini popup bojlik és fluo wafterseket szorongatom a kezemben. Tesztelésre szánom az idei évet, feederbottal próbálok álló és folyóvízen egyaránt méretes, akár kapitális méretű pontyokat és amurokat becserkészni. Az elért sikereket és tapasztalatokat szintén megosztom majd veletek, amint a tél fogságából kiszabadulnak páratlan szépségű vízeink.

Végül de nem utolsó sorban, szokásosan nagy tisztelt és köszönet Varga Petinek a csalik megálmodójának és elkészítőjének, aki nélkül az eredmény nem sikerülhetett volna. Köszönet, hogy mindig friss és kiváló minőségű csalik lapulhatnak a táskámban, ez még több hitet ad minden egyes horgászat megkezdése előtt. Somogyvárácz Miklós barátomnak pedig köszönöm, hogy minden túrámon hű társam és együtt egy nagyon jó csapatot alkotva járhatjuk a szebbnél szebb nagy kiterjedésű számunkra kihívásokkal teli nehéz vízeket. A közös munka, a közös siker még erősebbé teszi a barátságunkat és az eredmények is magukért beszélnek.
Sportbaráti Üdvözlettel,
Kovács Péter