
|
Gyerekkorom óta vagyok a vadvizek szerelmese. Évekig csak a környező eldugott csatornák, tavak, illetve folyók partjait jártam a hőn áhított halak reményében. Néha sikerrel jártam néha nem, de sohasem csüggedtem, mivel tudtam, hogy másnap vagy harmadnap újra ott gubbasztok majd a botok mellett tágra nyitott szemekkel figyelve a nádszálak közé dobott úszót. Azokban az időkben ritkán fogtam pontyot, de annál nagyobb volt az öröm, amikor sikerrel jártam. |
2015-ben kezdtem el feederezni az egyik barátom unszolására. A telepített tavakon rendre arattam. Rengeteg pontyot és amurt tarthattam a kezemben. Viszont voltak vizek, amelyekbe folyamatosan beletörött a bicskám. Ezek pedig a folyók voltak. Mindig furdalt a kíváncsiság, mit rejthetnek a folyamok habjai. A sok próbálkozás ellenére eleinte 10 parton töltött napból csupán csak 1-2 volt sikeres. Ez kicsit kedvem is szegte, így csak néha látogattam ezeket a vízterületeket a továbbiakban. Az évek során aztán sokat fejlődtem és úgy éreztem itt az idő, hogy újra nekiveselkedjek a folyók megfejtésének.
Magyarország bővelkedik természetes vizekben, ezért megannyi lehetőség van a horgászok számára. Sokan vallatják is ezeket a helyeket, de nagyon kevesen tudnak folyamatosan sikert elérni, és még kevesebben osztanak meg érdemleges információt ezzel kapcsolatban. Azt gondolom nem kell részleteznem miért. Én viszont szeretném bebizonyítani, hogy kevés időráfordítással akár a pár órás pecákon is tudunk itt is értékelhető halakat fogni.
Vadvizeken az első és legfontosabb dolog a megfelelő hely megtalálása. Hiszen hiába a legjobb csalogatóanyag és csali, ha egy haltalan helyen áztatjuk a zsinórunkat. Viszont akkor egy folyóvízen mik azok a helyek és partszakaszok, ahol érdemes leülni próbálkozni? Ebben szeretnék segíteni. Én főleg kisebb folyókban, csatornákban és folyásokban szereztem a tapasztalataim, de a Dunán vagy a Tiszán is hasonló szisztéma szerint építeném fel a horgászatomat.

Nem kell félni a sekély átlátszó víztől. Ilyenkor érdemesebb éjszaka próbálkozni.
Esténként érdemes kimenni figyelni kicsit a vizet, vannak- e halakról árulkodó jelek. Ezek lehetnek toló hullámok, túrások, fordulások, amurok esetében pedig a megrágott nád segíthet számunkra a helyes döntésben. Előfordulhat, hogy nem látunk vagy nem veszünk észre ilyen jeleket. Ilyenkor én olyan részek után nézek, ahol van valami belógó nád, hínár, sás vagy egy öböl. Gyakran mögöttük lelassul a víz és langók jönnek létre, ahol a táplálék lerakódik. A halak szeretik ezeket a területeket, mert megállhatnak pihenni és eleséget is találnak.

A vízinövények alatt nem is sejtjük mi rejtőzik...

Láthatóan kimélyül itt a folyó, ami bizakodásra adhat okot, akár nappal is!
Általában a folyók sok hordalékot is hoznak, amelyek a zsinórunkra rakódva "elhúzhatják" az ólmunkat vagy kosarunkat, így azt nem tudjuk a megfelelő ideig egy helyben tartani. Akik horgásztak már folyóvízen biztosan találkozhattak már ezzel a problémával. Viszont az említett helyeken védve vagyunk ettől, mivel a belógó dolgok eltolják felszerelésünktől a vízben érkező hordalékot. Egy ólommal érdemes letapogatni az aljzatot, hogy megbizonyosodjunk arról, nem túl vastag az iszap helyünkön. Ha "koppan" az ólom, szinte nyert ügyünk van, mert valószínűleg járják azt a részt az uszonyosok. Végül, ha mindent rendben találunk, kezdődhet az etetés, majd a peca. Hogy mivel érdemes ezt megtenni? Milyen csalikkal? Erre majd a következő részben térek ki. Íme néhány vadvízi fogásom, amivel szeretnék bíztatni minden kedves horgásztársam, hogy tegye próbára magát a hasonló jellegű helyeken!

A ritka pillanatok egyike. Nappali töves az átlátszó 40 centis vízből...

A színek magukért beszélnek.
Horgásztársi üdvözlettel:
Tuboly Gergő
Bait Bait feeder team