Látogasd meg új áruházunkat a BaitBaitShop-ot is, kattints!
Új áruházunk a BaitBaitShop, tap ide!
Kattints ide és nézd meg legújabb egyedi gyártású termékeinket!
|
A tavalyi évem horgászatait főleg két, már gyerekkoromban is ismert folyó meghódítására szántam. Az előző években az ott ért kudarcok másokkal ellentétben engem nem eltántorítottak, hanem még inkább arra sarkalltak, hogy kitartsak, mert tudtam, hogy valahol a folyó sejtelmes habjai tartogatnak számomra néhány felejthetetlen halat. Kitartásom kifizetődött és sikerült néhány csodálatos vad uszonyost bölcsőbe fektetnem. |
Ahogy a hőmérő higanyszála nappal már folyamatosan 15-20 fok fölé kúszott, a folyóvizeink élővilága is egy csapásra megelevenedett. A tapasztalt horgászszemek ilyenkor már a halmozgásokat fürkészik, amelyekből szerencsére nem volt hiány. Nekem is sikerült kora tavasszal néhány szépségdíjas halat elcsípnem, de a méretükkel akadt kivetnivaló. Köztudott, hogy vizeink melegedésével nádrágó barátaink aktivitása is megnövekszik. A friss cukorral teli nádhajtások a legóvatosabb amurokat is táplálkozásra ingerlik. A szerencsés horgászok ilyenkor el tudnak csípni néhány szebb torpedót. Nekem is ez volt a célom, mert hatalmas folyóvízi amurok mutatták magukat a tavasz melengető napsugaraiban.
Egyik kedves barátommal több nappali horgászaton próbáltunk szerencsét, de néhány kisebb pontyon kívül csupán egyszer tudtunk amur kapást elérni, amelynek sikerült túljárni fárasztás közben a társam eszén. Ezután minden erőfeszítésünk ellenére az amurok elkerültek minket. Próbálkoztunk több napos szoktató etetéssel és cserkelve is, de a célhalunk nem szólaltatta meg jelzőinket. Igen jelzőinket, mivel ezen a vízterületen nem lehet a klasszikus bot mellett ülős feederezést űzni, mert a halak, különösen az amurok, extrém érzékenyek. Ennek oka az, hogy tőzeges a talaj a területen, ami nagyon jól továbbítja a rezgéseket a vízbe. A legkisebb dobbanás, zaj órákra elijesztheti a halakat horgászhelyünkről.
Sokat járt az eszem, hogy mi lehet a probléma. Többször a végszerelékemtől csupán pár méterre mozgolódtak a halak, de valamiért nem akartak táplálkozni a mederfenékről. A válasz egyszerűbb volt, mint gondoltam. A napközbeni magas hőmérséklet teljesen a felszínre kényszerítette a halakat a melegebb rétegekbe, amelyek még a csupán egy méteres vízben sem voltak hajlandóak a mederben keresgélni táplálék után. Amint időm engedte éjszaka látogattam ki a partra. Fontos megjegyezni, horgászatom előtt 3 napig szórtam esténként a helyet reménykedve, hogy az igazán nagy és rafinált uszonyosok az éjszaka leple alatt horogra csalhatóak lesznek.
A végszerelékem lelke egy karmos inline ólom volt, melynek tömege a sodrás mértéktől 60-80 gramm. Ezt alul egy gyorskapoccsal, felül pedig egy gumiütközővel ütköztettem meg. Horgom egy bivalyerős 6-os Gamakatsu G-Carp A1 Specialist volt 0.14 mm-es fonott horogelőke zsinórral blow-back rigként megkötve. Ha célzottan amurra horgászunk mindig nagy öblű vastag húsú horgot használjunk, ami átfogja a csontos száját! A hajlított szárú vagy kis öblű horgok könnyen kipattannak fárasztás közben. Etetésnek Rodin Liquid Aminoval meglocsolt Rodin bojlit szórtam, amelyből a pva hálóba is tettem a horog mellé. Az ólmomra a durva szemcseméretű Rodin Groundbaitből gyúrtam narancs méretű gombócot. Direkt vizesebbre kevertem, hogy lassan oldódjon a vízben, folyamatosan kiadva magából a természetes étvágyfokozókat. Csalinak íz azonos 11 mm-es Rodin Wafter került a hajszálra szimplán.
Érkezésemkor a botokat teszem be mindig elsőnek, hogy utána már ne zavarjam a helyet. Ígéretes estének néztem elébe, mert a nagyobb halak láthatóan előttem tartózkodtak. Miután a tábor készen állt nyugovóra tértem. Éjjel 1 óra tájt elementáris kapásra ébredtem. Adrenalin szintem az egekben volt. Mire a bothoz értem már 50-60 méterre járt a halam és nem mutatta jeleit annak, hogy meg szeretne állni. Olyan volt mintha egy gőzmozdonyba akadtam volna. Sajnos ezen a boton elfelejtettem lecserélni a 0,20-as zsinórt. Ez szarvashibának bizonyult. Az extrém terhelést nem bírta ki és a halam, megtépett. Csalódott voltam, mert tudtam ez volt az a hal, amiért jöttem. Sietve újraszereltem majd visszatettem a végszerelékem a helyére.
Hajnali 5-ig csend volt, majd egy csippanásra ébredtem. Alapból beleúszásnak tituláltam volna, de most kimentem megnézni. Észrevettem, hogy a botom spicce vissza van ejtve. Azonnal tudtam, halam van! Felcsévéltem a zsinórt majd ráemeltem a botra. Ekkor egy nagy burvány jelezte, nem kis hallal van dolgom. Ellenfelem nem rohant ki. Közelharcot vívtunk. Nagyon sokáig nem is láttam, milyen hallal van dolgom, annyira jól tartotta a mélységet. Végül sikerült felhúzni és láttam, hogy egy gyönyörű öreg Rodin faló töves az. El sem akartam hinni.
A ponty megfogása után már nem maradtam sokáig. Nagyon jó érzés volt kint lenni a természetben. Ez a hal kárpótolt az előzőért, de az amurokkal még adós maradtam….
Horgászbaráti üdvözlettel: Tuboly Gergő
Bait Bait Feeder Team