Beszámolók

A mai napig rengeteg kérdés érkezik hozzám azzal kapcsolatban, hogy miért döntöttem úgy, hogy a csaligyártás rögös útjára lépek, és hogy hogyan kezdtem a horgászatot. Szeretnék egy rövid kis történetet megosztani a Kedves Olvasókkal azzal kapcsolatban, hogy miként alakult az életem, és mi vezetett ahhoz, hogy sikerült idáig eljutnom.

Csapattársaimmal Rácz Gergelyel és Sütöri Tamással immár 3. alkalommal vettünk részt a Battyán Carp Lake-en megrendezésre kerülő bojlis kupán. Tudtuk mire számítsunk a versennyel kapcsolatban, de mégis kicsit másabb volt az eddig megszokottakhoz képest, ugyanis itt nem az összes kifogot hal súlya számított, hanem csak a 7 db ,,Nagy hal’’ össz súlya. Ez a változtatás teljesen más stratégiát kívánt a versenyre vonatkozóan.

Befejeződött a nyári fürdőszezon a Balatonon, elérkezett a pontyozás ideje. Hamarosan újra megrendezésre kerül a Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny, ezért csapattársammal megbeszéltük, hogy szeptember első hétvégéjén tartunk egy kis felkészülést a keleti medencében. A nyári meleg után érkező hidegfront kedvező előjelekkel kecsegtetett számunkra, pénteken már birtokba is vettük a vízpartot.

Az idei évbe a gyöngyösi Deli tóra terveztünk egy horgászatot, de pont kapóra jött mikor megláttuk, hogy versenyt rendeznek a tavon, így párommal karöltve, leadtuk a nevezésünket. A tó a Mátra lábánál, festői környezetben, Gyöngyös közelében helyezkedik el. 

Csankó Gábor cimborámmal és csapattársammal volt szerencsém részt venni a IV. Battyán Carp Lake Bojlis Kupán, ahonnan remek élményekkel és rengeteg tapasztalattal a bírtokunkban térhettünk haza! Ha érdekel, hogy milyen stratégia mentén horgásztunk ezen a versenyen, olvasd el a beszámolónkat, amiben mindent elárulunk!

Idén másodjára sikerült komolyabban kimozdulnunk bojlizni, viszonylag hosszabb időre. Horgásztársammal Mátéval és az ikertestvéremmel Robival vágtunk neki bajszos barátaink üldözésének Móron. Sajnos csak 4 nap fért bele a szoros szeptemberi naptárunkba, de bizakodva indultunk neki a túrának.

Írnék pár sort a legutóbbi horgászatomról, melynek helyszíne a várpalotai S2-es tó volt. Előzetes információ szerzés után végül a 14-es helyet választottam. Csalizáshoz és etetéshez is kizárólag a Bait Bait termékeket vittem magammal, nevezetesen az Ébredő Erő-t a Tüzes Barackot és a Lázadó bojlikat. Érkezésemkor a szívélyes üdvözlés mellett hasznos információkkal láttak el a halőrök a meghorgászandó hellyel kapcsolatban.

Családi horgászatom helyszínéül ezúttal a Siófok külterületén található Hidegvölgyi horgásztavat választottam. A tó jellegét tekintve egy 3,8 hektáros völgyzáró gátas horgásztó. Az ide látogató horgászokat kulturált, rendezett, szép környezet fogadja a parton. Kimagasló halállomány található a vízben, békés és ragadozó halak terén egyaránt.

A tározó csodás halállománya egyedülálló, rengeteg kapitális ponty és amur hazája. Nem ritkák a 20 kg feletti fogások, és hatalmas élményt adnak fárasztásuk során, az itt horgászó sporttársaknak. A tározóban az iszapvastagságtól nem kell megijedni, mivel a felkínált csalikat nagyon könnyedén felszedik a halak a vastag iszaprétegről is. 

Tóth Milán cimborámmal újra visszatértem Zalacsányba egy születésnapi pecára. Az előjelek jónak ígérkeztek, ugyanis a meteorológia a hihetetlen kánikula után végre egy erőteljes lehűlést jósolt. Érkezésünkkor 39 fokos hőség uralkodott, ami nem csak az embereknek, de a halaknak sem ideális. 

Úgy indítanám a történetet, hogy kaptam egy 48 órás horgászatot a Kiskorpádi Szigetes tavon, egy nagyon jó ismerősömtől! Ahhoz képest, hogy villámpecaként írok róla most pár sort, jobban alakult, mint előre gondoltam...

Alig ért véget a Tisza-tavi verseny, és már rohantunk is Petihez a készleteinket feltölteni, hogy a Háromfai horgásztavon megrendezésre kerülő All Star versenyen is helyt tudjunk állni a sok remek csapat között. Ákosnak és nekem is konkrét elképzelésünk volt arra vonatkozóan, hogy hova szeretnénk húzni.

Régóta terveztük csapattársammal Kovács Csabával, hogy ellátogatunk Háromfára, de eddig háttérbe szorult az ottani horgászat, egészen mostanáig. Meghívást kaptunk Varga Pétertől a Háromfán megrendezésre kerülő All Star versenyre, amit ezúton is nagyon szépen köszönünk neki. Nem sokat gondolkoztunk Csabival, szinte azonnal igent mondtunk a lehetőségre. Nem horgásztunk még Háromfán, de bíztunk benne, hogy sikerül helyt állnunk ezen a nehéz terepen.

Az idei évben részt vettünk az első bojlis versenyünkön, a nagyságairól híres Fehérvárcsurgói víztározón. Nekem már harmadjára sikerült visszatérnem erre a csodás vízre, csapattársam, Seregi Laci barátom másodjára pecázott ezen a tavon. A versenyre való benevezés hirtelen jött, és utólag visszagondolva nagyon jó döntést hoztunk. A bojlizást alig két éve kezdtük el, ezért minden peca alatt rengeteg tanulunk.

Tavaly jártam először a Fehérvárcsurgói-víztározón pecázni, és azonnal megfogott a szépsége. Ekkor döntöttem el, hogy ha az időm lehetővé teszi, azonnal visszatérek. Amikor megtudtam, hogy lehetőség van a versenyre benevezni, azonnal jelentkeztem, habár tudtam, hogy a gyártás szempontjából csúcsidő lesz. Eldöntöttem, hogy a verseny előtti hetekben kényelmesen felkészülök, hogy ne az utolsó pillanatban keljen összepakolni, végül nem így történt.

Az idei év első hosszú hétvégéjét a csodas magyar tenger keleti medencéjében töltöttem. Érkezésem napján nem volt túl kegyes hozzám az időjárás, de szerencsére sikerült megkeresnem a megfelelő helyet, bebójáznom és bejutottnom a végszerelékeimet, így már bizakodva vártam az első éjszakát. Tudtam, hogy még óvatosan táplálkoznak a pontyok így ennek tudatában állítottam össze végszerelékeimet.

Az idei első túrámat március harmadikára terveztem a várpalotai S2 hórgásztóra, melynek kezelője jóbarátom: Heiter István. Amióta ő foglalkozik a tó infrastruktúrájával, azóta nagy változások történtek a tavon. Komfortos faházak nőttek ki a földből, megújult a vizesblokk, illetve szebbnél-szebb halakkal frissült fel a tó ősállománya.

Hűvös őszi szél borzolja arcomat, mikor a sorompót átlépve megérkezünk barátommal a Merenyei tópartra. Tavaly jártunk itt utoljára, de újra vissza húzott a szívünk bennünket. Minden évben egyszer késő ősszel itt találjuk magunkat. Barátok, jó hangulat fogad bennünket ahányszor belépünk a kapun, most sincs ez másképp. Hat teljes napra érkeztünk az álltalunk régóta kedvelt mélyvízi pályára.

Az idei év igen szerencsés volt a hosszú hétvégék szempontjából. Ilyenkor mi, szenvedélyes pontyhorgászok, mindig örülünk, hogy több idő jut hódolni kedvenc hobbinknak. Ősszel két ilyen alkalom is rendelkezésünkre állt és ezt mi ki is használtuk csapattársaimmal. A helyszín mindkétszer ugyanaz volt, természetesen a varázslatos Balaton, pontosabban a keleti medence déli partja.

A VI. NBBH fáradalmait kipihenve elkezdett motoszkálni a fejemben egy gondolat. Még javában tart az őszi szezon, ezért mindenképpen kellene még egy-két túrát szervezni. A helyszín ezúttal is természetesen a Balaton volt, méghozzá a keleti medence déli partja. A Balatonra érkező pontyhorgászok körében nem igazán mondható kedvelt területnek az említett medence, azonban a megfelelő információk és felszerelés, valamint csalik birtokában életre szóló élményeket szerezhetünk. Az őszi Balaton minden alkalommal elvarázsol a csodálatos színeivel, számomra mindig új arcát tudja mutatni. 

Nagyon vártuk már az egész csapattal a VI.NBBH-t, amely szeptember végén került megrendezésre. Izgatottan léptünk fel a színpadra a helysorsolásnál. Csabi barátom vállalta magára ezt a nemes feladatot. Remegő kézzel nyúlt bele a mérlegelőbe és húzta ki a „25”-ös számot, amely Révfülöpön az Európa-sétányt jelentette.

Az őszi versenyre a munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott Csóka Lajos és Soma barátom elkísérni, ezért a csapattársaim közül Hamvasi Miki, Németh László Gábor és Szántó Dani tartott velem. A start előtt folyamatosan egyeztetettünk a csapattagokkal és próbáltunk minden lehetséges opcióra felkészülni. A helyeket teljes mértékben feltérképeztük, és nagyon szerettük volna a déli part valamelyikét húzni, mert tudtuk, hogy megint itt lesznek a favorit helyek.

Immár második éve, hogy unokabátyámmal, Levivel és közös barátunkkal, Antival egész éves távollét után összeülünk egy baráti hangulatú pecára. Az idei szezonban több felé jártam, különböző adottságokkal rendelkező vizeken pecázhattam, de még hiányzott a pont arra a bizonyos i-re. Ezen a héten igazán extrém körülmények között indulhattunk a Fehérvárcsurgói pontyok nyomába.

Az idei évvel, Csiszár Roland és Molnár Gergely vette át a szabadbattyáni tó kezelését, így nyithatta meg kapuit, a Battyán Carp Lake.  Egy igazi családi pecát terveztünk erre az alkalomra. Roli és Gergő a szeretteikkel érkeztek a partra, és engem is elkísért Kisfiam és Asszonykám. Lali barátom újfent velem tartott erre a rövid pecára.

2018. augusztust írunk, az internetes csoportban mindenki nagyon izgatott, 19-én találkozunk és kezdetét veszi a derbi. Mint az esemény neve is mutatja, nem versenyezni indultunk, hanem barátokkal találkozni, új embereket megismerni, főzni, beszélgetni, mulatni, jól érezni magunkat.  Nem titkolt szándékunk viszont az sem, hogy nagy halakat csaljunk szerelékünk végére. Ez a fő indíttatása is a találkozónak.

Családi nyaralásunk helyszínéül a Várpalota határában elterülő S2-es tavat választottuk. A nemrégiben kialakított „15”-ös horgászállást foglaltam le. Ez a hely a régi finomszerelékes öböl, amely az idei évtől külön horgászállásként működik. Hatalmas vízfelület tartozik ide, szinte egy külön tavon horgászik, aki ezen az álláson foglal helyet.

Hatalmas öröm számomra, hogy ilyen nagy érdeklődés mutatkozik a Bait Bait csalik után, de ebből kifolyólag kevés időm jut a horgászatra. Végre én is kijutottam a vízpartra egy gyors nappali pecára, Csóka Lali barátommal és csapattársammal. Ezúttal a festői Hidegvölgyi horgásztóra látogattunk, Hermecz Tamás barátunkhoz.

Eseménydús hétvégét tölthettem el a Móri Ezerjó Horgásztó partján. A túra alatt két egyéni rekord is megdőlt és számos 10 kg-ot meghaladó ponty került kamera elé. A Bait Bait bojlik stabilan hozták a kapásokat a 35 fokos hőség ellenére is! Tartsatok velünk a tópartra pár sor erejéig.

Elérkezett a verseny napja. Előző este már mindent bepakoltunk, és reggel elindultunk a Tisza-tó irányába. Megérkezve, kisebb eltévedések után elénk tárult a hatalmas vízfelület, amivel egy héten keresztül kellett szembenézzünk. Egy gyors ebéd után elkezdődött a nyitó ceremónia, és a helyhúzás.

Ricsivel az idei évben is próbára tettük magunkat a II. Tógazda-Hársasberki Bojlis csapatversenyen, ahol minden 5 kg feletti ponty és amur számított bele a végeredménybe. Az elmúlt év tapasztalatai alapján 4 fajta bojlit választottunk a Bait Bait palettájáról.